December:
16. csütörtök 19.00 Jézus Krisztus Szupersztár
17. péntek 15.00 Jézus Krisztus Szupersztár ZE* 19.00 Jézus Krisztus Szupersztár ZE*
19. vasárnap 14.30 Jézus Krisztus Szupersztár ZE* 19.00 Jézus Krisztus Szupersztár ZE* 20. hétfő 19.00 Jézus Krisztus Szupersztár
21. kedd 19.00 Jézus Krisztus Szupersztár
22. szerda 19.00 Jézus Krisztus Szupersztár
23. csütörtök 19.00 Jézus Krisztus Szupersztár
26. vasárnap 15.00 Jézus Krisztus Szupersztár 19.00 Jézus Krisztus Szupersztár 28. kedd 19.00 Jézus Krisztus Szupersztár
29. szerda 15.00 Jézus Krisztus Szupersztár 19.00 Jézus Krisztus Szupersztár
30. csütörtök 15.00 Jézus Krisztus Szupersztár 19.00 Jézus Krisztus Szupersztár
Január:
02. vasárnap 19.00 Jézus Krisztus Szupersztár
03. hétfő 19.00 Jézus Krisztus Szupersztár
04. kedd 19.00 Jézus Krisztus Szupersztár
05. szerda 19.00 Jézus Krisztus Szupersztár
08. szombat 15.00 Jézus Krisztus Szupersztár 19.00 Jézus Krisztus Szupersztár
09. vasárnap 15.00 Jézus Krisztus Szupersztár 19.00 Jézus Krisztus Szupersztár
2010. december 13., hétfő
2010. október 13., szerda
Vége az első hajrának
Október 6.-val lezárult az első nagy Jézus Krisztus Szupersztár hajrá a Madách Színházban. Legközelebb decemberben tűzik ismét műsorra az előadást, addig is van, mit emészteni. Bár számíthattunk rá, hogy vagy így, vagy úgy, de felkavarja majd a hangulatot, mégis olyan vélemények, meglátások születtek, amire egyáltalán nem, vagy csak nagyon kevesen számítottak. Nincs igazán mit szépíteni, mindenki valahol úgy számolt, hogy majd az első szereposztás (holott hivatalosan nincs ilyen megnevezése) fogja a legtöbb rajongót felhajtani. Feke Pál, Polyák Lilla, Serbán Attila mind nagy népszerűségnek örvendenek és persze nem méltatlanul. Őket követték volna elképzelés szerint Csengeri Attila és Varga Lala, ha továbbra is az ismertségi és rajongási rátát figyeljük, majd a végére maradt volna Tóth Attila Száraz Tomival. Valahogy eképpen épült volna fel az előadás látogatottsága is, ám ez a gondolatmenet már a fotóspróbákon megdőlni látszott és a premiert követően egyértelművé vált, döbbenetesen mást kaptunk, mint, amivel számoltunk volna.
Igaz, sokan kíváncsiságból mentek el Tóth Attilát megnézni, ám ez hamar átváltott rajongásba. Sorra érkeztek a mennyekbe dicsőítő vélemények, amik szerint ebben a fiúban majd hogy nem megszületett az új Megváltó. Szinte mindenki megszállottjává vált és katarzisként emlegette minden színpadra lépését. A premierek egyelő (vagy valahol mégis egyenlőtlen) esélye hamar megborult, mikor Feke Pál sajnálatos módon egy igen komoly vírusos betegséget kapott el. Ez pedig azzal a szörnyű következménnyel járt, hogy első nyilvános színpadra lépését követően nem tudta többet magára ölteni a Messiás jelmezét, így esélye sem maradt, hogy bizonyítsa, ugyan olyan jól, ha nem jobban helyt tud állni a szerepben, mint volt Társulatos kollégája.
Az újszerű, váratlan és formabontó Tóth Attilás Jézus pedig olyan erővel hatott a nézőkre, hogy Csengeri Attila tehetett bármit, lehetett bármennyire is tehetséges, az sokaknak már nem lehetett elég. De hát mit várhatunk olyanoktól, akiknél az a mérvadó, meddig tud egy énekes kitartani egy falzett hangot?! Sajnos nagyon hamar háttérbe szorult a színészi követelmény és semmi más nem számított már ezeknek az embereknek, csak minél több sikítás legyen a színpadon. Az emberek egyre inkább úgy vélekedtek: "Minek nekünk színészi játék, Jézus karakteréhez nem kell. Elég ha megvannak a hangok" És tényleg elég? Ennyire egyszerűen félre lehet tenni egy színházban a színpadi jelenlétet és magát a színjátszást? Akkor minek a jelmez és a díszlet? Minek annyi pénzt költeni a színpadképre? Egyszerűbb lett volna összedobni egy koncertet, aztán annyi. Persze, tudom, az elején ez a lehetőség is felmerült, de végül is megmaradt a színház! Akkor miért nem számít a színészi játék? És szerintem pont, hogy Jézus az a karakter, akinek igazán kell ez. Hiszen nála ellentmondásosabb, kérdésesebb ember nem sok van a történelemben. Az a küzdelem, feladás, harc, szenvedély és szenvedés... az élet-halál közti választás... mind olyan erkölcsi és szellemi kérdéseket vet fel, amit nem lehet megérteni, ha nincs, aki rávilágítson. És egy dallal, főleg ilyen szörnyen kifacsart, végletekig leegyszerűsített szöveggel ezt nem lehet visszaadni. Kell hozzá egy arc, egy szempár... kell, hogy lássuk az igazi szenvedést, örömöt, kell, hogy lássuk az embert Jézusban. Én nem kétlem, hogy Tóth Attila hibátlanul elénekli az egész Szupersztárt. Biztos vagyok benne, hogy ott van minden hang a helyén és az is biztos, hogy odateszi/odatette magát minden előadáson. De még mindig nincs meg benne az, ami egy színészt színésszé tesz. Legyen bármennyire is tökéletes a megjelenése és a hangja, nem látom benne ezt a szerepet. Lehet, hogy idővel rájön, hogyan hozza ki magából, de egyelőre egy tehetséges rock énekes a színpadon. Semmi több. A legkevésbé sem színész.
Úgy gondolom, Tóth és Csengeri Attila között valahol fél úton lehetett volna Feke Pál, ha képes végigcsinálni ezt a hónapot. Ő róla tudjuk már az előzmények alapján, hogy nem csak, hogy jó énekes, de ügyes színész is. Benne ott van a lehetőség és talán ha meg tudta volna tenni, be is bizonyítja ezt nekünk. Az nem kétséges, hogy énekes szempontból teljesíteni tudta volna a feladatot, ha nem lesz beteg. Így hát bizakodva tekintek a decemberre, hátha akkor végre ismét színpadra áll a Madáchban Jézusként és megmutatja, hogy felül képes múlni akár önmagát is.
Összességében úgy gondolom, Csengeri Attila az, aki a legrosszabbul járt hármuk közül. Igaz, végigcsinálta az egy hónapot és hatalmas terhet róttak rá azzal, hogy Tóth Attilával közösen át kellett venniük betegeskedő kollégájuk előadásait is, de helytállt. A vélemények róla azonban hihetetlenül vegyesek. Azt senki sem vonja kétségbe, hogy színészi teljesítménye sokkal színesebb és sok rétűbb, mint kollégáié, nem hiába a 20 év tapasztalat. A nézők hangja a legtöbb esetben még abban is egyet ért, hogy a kereszten elhangzó egyetlen prózai rész, Jézus hét szava, az ő előadásában a leghitelesebb és legszebb. Ám a hangja... ez az a pont, ami a legtöbb ütközést keltette az emberekben. Kétségtelenül alapjaiban nagyon más a hangfekvése, mint másik két kollégájának. Feke Pál reszelős, érces hangja és Tóth Attila nyersesége mellett nagyon kitűnik ez a kiformált és öblös tenor. Sokaknak szokatlan, és nem igazán tudják egyeztetni a Megváltó karakterével. Az is tény, hogy ő nem használ annyi és olyan falzettet, mint Tóth Attila. De érdekes módon az szinte senkinek sem fordult meg a fejében, hogy ebben szándékosság van. Sokan méltatlanul úgy becsmérelték, hogy nem képes kiénekelni az adott hangokat, holott nem egy bizonyítékot lehet rá találni, hogy ez nem így van. Egyszerűen arról van szó, hogy nem a hatásvadász állandó falzettezésre fektette a hangsúlyt, hanem arra, hogy életre keltse Jézus karakterét.
Bár szavaimból úgy tűnik, hogy őt kiemelvén kollégáit rossznak tartom, de félreértés ne essék, ez nem így van. Egyszerűen számomra, hangsúlyozom SZÁMOMRA fontosabb a színpadon egy személyiség megjelenítése, mint a hangi bravúrok. Az sem titok, hogy elfogult is vagyok. De őszintén, 10 emberből ha egy van olyan, aki nem az a vélemény formálók közül. És én azon szerencsés helyzetben vagyok, hogy láttam mind a három szereposztást, így mégis megalapozottabb a véleményem, mint azoknak, akik egyetlen előadás után kijelentik, hogy csak is egy az igazi és a többi, mind selejt. És leginkább ez a megalapozatlan és sok esetben otromba vélemény áradat volt az, ami arra késztetett, hogy most billentyűzetet ragadjak. Úgy gondolom, mindenkinek meg van a joga a szabad vélemény formáláshoz. És természetes, hogy mindenki azt dicséri, ami neki a legjobban tetszett. Én sem tettem most másként. DE... de nagyon fontosnak tartom, hogy ha valami, vagy valaki előadása nem tetszett, akkor ne alpári hangnemben, azt a személyt, vagy az őket kedvelőket sértegetve írjunk, beszéljünk. Ha ennyire nem tetszett, és nem vagyunk képesek reálisan véleményt formálni, inkább ne írjunk le semmit. Sokan azt hiszik, hogy azért, mert mondjuk sokat járnak színházba, vagy kedvelik a darabokat, mindjárt szakértővé is válnak. És sajnos ezek az emberek a "leghangosabb" felszólalók. Én sem tartom magamat szakértőnek, holott sok éves zenei képzettség van mögöttem. De nem kezdek el olyanokkal dobálózni, hogy ez és ez kivágta a magas "C"-t, holott az előadásban nincs is ilyen hang... és még sorolhatnám az ilyeneket.
Nem akartam ennyire személyes véleményt megfogalmazni, de az egy hónapos hallgatás most kihozta belőlem. Aki számára bántó lettem volna, ezúton is elnézést kérek.
Rana
2010. szeptember 22., szerda
2010. szeptember 20., hétfő
Bemutatták a Szupersztárt
A hétvégén három estén át folytak a Jézus Krisztus Szpersztár bemutató előadásai. Az RTL Klub Fél kettő című műsorában láthatunk részleteket az előadásból valamint Szirtes Tamás direktor beszél a darabhoz fűződő gondolatairól és a próbafolyamatról. Az előadás mindhárom szereposztásáról találhatunk képgalériát a Viva la Musical! oldalon.
2010. szeptember 16., csütörtök
Jézus Krisztus Szupersztár fotóspróbák
A hét elején kerültek megrendezésre a Madách Színházban a Jézus Krisztus Szupersztár fotóspróbái, aminek köszönhetően képek tekinthetők meg az alábbi honlapokon:
http://ranafoto.huhttp://vivalmusical.com
2010. szeptember 10., péntek
2010. szeptember 4., szombat
Szupersztár a Teadélutánban
A tegnapi Teadélután adásában (Magyar Televízió) szó volt a Jézus Krisztus Szupersztárról, mutatnak részleteket a próbából (Csengeri Attila-Varga Lala-Gallusz Niki) valamint Szirtes Tamás, Szerednyei Béla és Gallusz Niki beszélnek a darabról a stúdióban. A műsorvezető Gundel Takács Gábor.
2010. augusztus 30., hétfő
2010. augusztus 24., kedd
Szavazz a kedvencedre a Zene.hu -n
A szeptemberben debütáló Jézus Krisztus Szupersztár előadás kapcsán indított szavazást a Zene.hu elnevezésű honlap. Arra a színészre kell szavazni, akinek színpadra lépését a leginkább várjuk:
http://zene.hu/20100502_ujabb_vilagsiker_a_madachban_jezus_krisztus_szupersztar
2010. augusztus 19., csütörtök
Folytatódnak a próbák a Madách Színházban
Augusztus utolsó heteiben újraindulnak a Jézus Krisztus Szupersztár próbái a Madách Színházban. Nagy már a készülődés, hiszen az utolsó hetekben járunk a szeptemberi premierek előtt (17.,18.,19.). A jegyelővételek mindenesetre már a nyár elején elkezdődtek, aminek köszönhetően egy délutáni alkalmat kivéve az összes előadásra már elfogyott a jegy. Aki azonban elég szemfüles, érdemes érdeklődni majd a pénztárakban, mert 1-1 pótszékes, vagy visszaadott jegy talán akad. Ha ezzel nem elégszünk meg, akkor viszont várnunk kell decemberig, mikor is újra műsorra tűzik a sikerdarabot. Azokra az előadásokra majd október 4.-én 10órától lehet jegyet venni a jegypénztárakban, illetve online, a www.madachjegy.hu -n, október 5.-én 13 órától.
2010. augusztus 1., vasárnap
2010. július 3., szombat
Betekintés a Madách Színház próbáiba
A Madách Tv-nek köszönhetően kaphatunk egy kis betekintést a most zajló Jézus Krisztus Szupersztár próbákba. A videó itt megtekinthető.
A következő próbán pedig a Viva la Musical is részt vett, az a felvétel itt nézhető meg:
2010. június 23., szerda
Jézus Krisztus Szupersztár (1987) - Szegedi Nemzeti Színház
Kétségtelen, hogy ez az előadás csak újdonságának erejével vonzotta be a közönséget, mert az előadók közül csupán Varga Miklós nyújtott emlékezeteset ebben a feldolgozásban. Igaz, véleményemet csupán egyetlen régi videofelvételre alapozhatom.
Ennek a változatnak a különlegessége, hogy a főszereplők mellett két női táncos jelképezik a jó és a rossz hadakozását az emberi lélekben. Ezzel együtt összességében is azt kell mondanom, hogy nagy hangsúlyt kaptak a táncosok a produkcióban.
Varga Miklós, mint Jézus... nos kétségtelen, hogy hangilag tökéletes erre a karakterre. Gyönyörűen karcos, erős, határozott hangszín, a falzettek fantasztikusan, kitörően szólnak. Kétség kívül őt nevezném egyik legkedvesebb Jézus-színészemnek, ha nem lenne olyan alacsony, mint amilyen. Normál esetben ez nem jelent túl nagy problémát, de gyakorlatilag ebben az előadásban nála mindenki, még Mária Magdolna is magasabb. AZ összes apostol, tanítvány, csőcselék, mindenki magasabb. Így hiába a kitörő, tiszteletet parancsoló hang, olyan, mint egy kis méregzsák, egy pattogó bolha. Tényleg távol álljon tőlem, hogy elítéljem emiatt, hiszen évekig nagy kedvencem volt Varga Miklós, de ehhez a karakterhez számomra sajnos nagyon nem passzolt a magassága. Tökéletes hang, tökéletes játék, de egy olyan fizikai adottság, amin nem igazán lehet segíteni. Mondhatni, ez az egyetlen komoly hibája.
Ami a többi szereplőt illeti, bevallom töredelmesen, hogy Mikin kívül mást nem ismertem fel a felvételen. Valahogy mindegyikükben a vidéki színház azt a sajnálatos, tipikusnak nevezhető momentumát látom, hogy címszerepbe hívnak egy nagy nevet, a többieket pedig hazaiakkal pótolják. Ami vagy nagyon jól sül el, vagy nagyon nem. Ez esetben egy kellemesen közepes előadást eredményezett, mivel Jézus kivételével mindenki tisztességesen elénekli a szerepét, de többet nem tud hozzáadni. Júdásunk sajnos hiába próbál erőteljes karakterré válni, nincsenek kellő hangi adottságai hozzá. Bár egy erős, reszelős baritont szólaltat meg, de sok helyen hamis és sokkal inkább üvölt, semmint énekel. Mária Magdolna abszolút jellegtelen. Szépen, tisztán énekel, de semmi több. A főpapok rendkívül nevetségesek. Főleg, mivel jól láthatóan kézi mikrofonba énekelnek, eltérően a többi szereplőtől, és folyton a mikrofon vezetékén bukdácsolnak keresztül. Persze ez a technika hiányát mutatja, nem feltétlen egy rossz rendezést. Amit még pozitívumként megemlítenék, az egy új karakter megjelenítése. Persze nem szól, nem énekel, de ott van végig Szűz Mária, Jézus anyja. Ez számomra teljesen új gondolat (még ha 20 évvel ezelőtti is) és azóta sem láttam ilyet. Szerintem jó ötlet.
A színpadtechnikából úgy gondolom sokkal többet ki lehetett volna hozni. Egy nagyszerű forgó színpaddal rendelkeztek, ám a díszlet olyannyira szegényes lett, hogy még eklektikusnak is kevés. Egy lépcsősor, ami félkörívben laposodik el. Gyakorlatilag ennyi.
A jelmezek abszolút a korhűségre törekedtek (kivéve a két táncos lányt, akik végig vörös, illetve arany testhezálló kezeslábasban mozog). Itt is az nyilvánul meg, hogy minél alacsonyabb költségvetésből megoldhassák. Lehet, hogy ráfoghatjuk ezt a Krisztusi idők szegénységére, de nem vennék rá mérget.
Összességében ez egy vidéki színháznak közepes előadása, amiben Varga Miki nagyot alakított, és számomra gyakorlatilag ő teszi kicsit is érdekessé az előadást.
2010. június 18., péntek
2010. június 17., csütörtök
A magyar kezdetek
Magyarországon a Szupersztár kezdetét nagyrészt mindenki Sasvári Sándorhoz köti. Ha voltak is előtte bemutatók, nem igazán maradt fenn a musical világ tudatában.1986-ban került sor az ominózus bemutatóra a Szegedi Szabadtéri Játékok keretein belül a Rock Színház akkori társulatának játékával. Sasi mellett olyan nevek jelentek meg még a címlapon, mint Vikidál Gyula, Makrai Pál, Gregor József, Deák Bill Gyula, Csuha Lajos, Bardóczy Attila, Meződi József és még sorolhatnám. Mindannyiuk későbbi pályáját meghatározta ez a premier. A rendező Szikora János volt. A nagy sikerre való tekintettel az előadás később megjelent cd-n is. Kétségtelenül nagy mérföldkő volt ez Webber darabjának magyar bemutatói sorában.
Ezt követően persze sorra került a vidéki színházak és társulatok repertoárjára, és mind a mai napig látnak benne újat és megformálandót. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a következő színházi évadban a Madách Színház mellet a Szolnoki Szigligeti Színház is műsorára tűzte a musicalt.
Na de térjünk vissza a korábbi bemutatókhoz...
Sasvárit követte mondhatni a pályán Varga Miklós 1987-ben, aki bár még színházi pályája kezdetén volt, de az István a király rockopera kellő alapozást jelenthetett számára, hogy belefogjon ebbe a külföldi sikerdarabba. Bár némileg szokatlan összhatást keltett, hogy Jézus némileg alacsonyabb híveinél, mégis amint rápirít apostolaira: "Miért kell ezt tudnotok!" - biztos, hogy senki nem látta Varga Miklós Jézusát többé alacsonynak. Elementáris, kemény megváltóként lépett színpadra és könnyedén vette a Getshemane embert próbáló falzettjeit is. Tiszteletre méltó előd mindenképpen. Alapvetően ott emelhető különbség közte és Sasvári között, hogy hangjuk teljesen más színezetet adott az adott darabnak. Sasvári előszeretettel alkalmazott (és a mai napig is így tesz) hajlításokat, telített, öblös hangja szándékos elcsuklással adott érzelmi töltetet, míg Miki inkább reszelősebb, keményebb, csattanósabb karaktert formált meg hangszálaival.
A következő, aki időben őket követi Csengeri Attila. Ő '90 
és '95 között játszott a Rock Színházban és ez idő tájt kapta meg először ezt a főszerepet. Később, alig öt év elteltével ismét színpadra állhatott Jézusként, még pedig a Pécsi Nemzeti Színházban, 2000 őszén. És ami Attila tehetségét és időtlenségét is jól mutatja, hogy a szeptemberi Madách bemutatón is ő lesz az egyik szereposztás messiása, továbbá a szolnoki darabba is hívták játszani ugyan csak a főszerepet. Hangjának erőteljes és sok színű tónusai mindenképp lenyűgöző előadásmódot garantálnak.
Attilát 
követi az időben Szomor György, aki 1999-ben játszott ebben a szerepben. Az előadás érdekessége még, hogy olyan nagy nevekkel lépett színpadra, mint Serbán Attila, aki azóta Simon szerepéből Júdássá nőtte ki magát (szeptembertől ismét ezt a szerepet játssza), vagy Dolhai Attila, aki akkoriban még csak Annás főpap szerepében énekelhetett.
Itt megjegyezném, hogy Feke Pál is először ebben a szerepben találkozott a JKSz-el 2000-ben, majd később ő is címszereplővé vált először 2003-ban, majd a szeptemberi Madách-variációban is első szereposztásként.
Szomor Gyurival mint egy egy időben kezdte el játszani Jézust Bot Gábor is, aki 2001-ben kapta meg a karaktert és ami az érdekessége a dolognak, hogy mellette Júdást elődje, Gyuri játszotta. Többek szerint jobban állt neki ez a szerep, mint a megváltóé. Bot Gábor alakítása leginkább Varga Miklóséhoz hasonlítható. Kemény, határozott vezetőt mutat, erőteljes hangokkal megspékelve. Ahogy Csengeri Attilánál, nála is meg kell említeni, hogy ősztől ismét színpadra lép Jézus képében, a Szolnoki Szigligeti Színházban.
És ezzel el is értünk napjainkhoz. Biztos, hogy sok név kimaradt a felsorolásból, de ők azok, akik olyan sikerre vitték az előadást, hogy arra évek távlatából is emlékezünk. A kérdés az, hogy mi újat tud még mutatni ennyi féle-fajta feldolgozás után a Madách, illetve a szolnoki színház?!
2010. június 16., szerda
Jesus Christ Superstar - 2000
A következő film adaptáció 2000-ben készült el, Gale Edwards és Nick Morris rendezésében. A főszerepeket ezúttal Glenn Carter és Jérôme Pradon játszották. Utóbbi több musical színpadi változatában is feltűnt már a WestEnden, illetve a Broadway-on. A 2000-es változat egész más környezetbe helyezi a musical szereplőit. A filmtechnika fejlődését és talán a nagyobb anyagi hátteret kihasználva itt már sokkal színesebb és sokoldalúbb díszleteket és jelmezeket láthatunk. Igaz, a jelmezek nagy része abszolút a mindennapokból lett kiemelve.
Júdás a nyitányban, illetve a "Heaven On Their Minds" rögtön kapcsolatot teremt a nézővel, ugyanis hosszabb ideig kifejezetten a kamerába énekel. Ezután megjelenik Jézus, aki kinézete alapján inkább hasonlít napjaink loboncos hajú szépfiúira, semmint a megváltóra. A kettejük közti konfliktus mindenesetre már itt egyértelműen kimutatkozik. Júdás egyértelműen mesterének énekel, aki hol türelmetlenül hajtja odébb, hol elgondolkodva, döbbenten tekint rá. Aztán jönnek az apostolok, a '90-es évek lázadói. A szokásos rajongás a tanító irány, ebben semmi új nincs. Talán csak annyi, hogy a jól ismert jézusi kitörés: "Why should You want to know..." nagyon lapos, és "langyos". Ez adódhat Glenn Carter személyiségéből, de a rendezésből is. Hozzá képest Júdás mindenképpen kemény, férfias karakter, sokkal inkább irányító, mint ő. A jól ismert amerikai stílus is érvényesül: kell néger a filmben. Ezúttal Mária Magdolna és némelyik apostol az, illetve Pilátusban is van egy kis afrikai vér. Ez egyáltalán nem baj, sőt, a tipikus néger énekhabitus sokat segít a karaktereken.
A főpapok kissé mátrixos beütésűek lettek. Simon nagy szólója pedig egyértelműen egy utcai bandaháborúvá vált. Érdekes felfogás, nem elvetendő, bár kétségtelen, hogy ezáltal Jézus ténylegesen egy szekta vezetőjévé válik.
Pilátus kifejezetten őrült karakterré alakul a végére, Fred Johanson ijesztő külsője erre teljes mértékig rásegít.
Heródes pedig a megtestesül musical karakter. Pálcával és a Chicagoból szalasztott táncos lányokkal lépked a fényárban úszó, villogó "Herod" felirat előtt. Pozőr, úgy ahogy van.
Összességében azt mondanám, hogy az egész egy nagy őrültek háza, és az egyetlen ép ember Júdás. Ő végig tisztán lát, próbálja Jézusnak is megmutatni az elfajult helyzetet, de ő kényelmében nem vesz észre semmit. Júdás egy eszméért küzd, ami már nem él sehol, csupán az ő fejében és balgaságára rossz emberekhez folyamodik segítségért.
Ahogy minden
Jézus Krisztus Szupersztárban, ebben is a "Superstar" című dal a csúcspont.(Persze az előző variációkban a Getshemane-t is ide sorolhatnánk, de véleményem szerint ebben a feldolgozásban semmiképp) Júdás, mint a reális világ gúnyos küldötte immár a túlvilágról tér vissza fényűzésben, hogy megmutassa a szenvedő Jézusnak, mennyire eltévelyedett és talán nem is érte meg az egész. Számomra az egyik legjobb pont az, mikor a kereszt alatt leroskadó Jézusnak egy Bibliát mutat Júdás. "Tessék, ez fog történni" -arccal. És ami igazán összetetté teszi ezt a dalt, hogy miközben Júdás gyakorlatilag mestere arcába dörgöli az igazságot, fel-feltűnik benne a régi jó barát és az arcán látszik a szánalom Jézus iránt.
Számomra rendezést illetően ez a feldolgozás jobb, mint az első film, de Glenn Carter Jézusa gyenge, erőtlen és üres. Egy nyafogó nyápic. Ezért nem nevezném kedvencnek.
Jézus Krisztus Szupersztár (1973) - a film
A Jézus Krisztus Szupersztár című musical nem csak a zenés színházban jelentett mérföld követ, hanem egészen más értelmezésnek adott hangot Jézus és követői, főleg Júdás kapcsolatában. Júdás sokkal emberközelibb, tehetetlenebb karakterré vált és alapvetően ha az ember végignézi a darabot, azt szűri le, hogy tulajdonképpen nem is az ő hibája az árulás. Ő csak egy eszköz. Ez a gondolat volt az, ami a 70'-es években felkeltette a figyelmet erre a filmre. Főleg, hogy a történet tulajdonképpen egy lázadó csoportot mutat be, egy sor fiatalt, akik eljátsszák a történetet. A helyszín sem egészen bibliai, egy kő sivatag tulajdonképpen, ahol kezdetleges díszleteket alkalmaznak (kivétel talán Heródes "udvara", ahol egy konkrétan kiépített úszómedence látható). A jelmezek is inkább tükrözik a kor hippi divatját, itt-ott megspékelve némi bibliai-szerű ruhadarabbal. Alapvetően nincs nagy hangsúly a kinézeten, vagy a külsőségeken, sokkal inkább a mondanivaló a lényeg. Aki ezt képes belelátni, már élvezheti is Webber csodás művét.
Az, ami igazán megmozgatja a mai napig a rendezők fantáziáját ebben a musicalben, mindenképpen Jézus és Júdás kapcsolata. Ez egy olyan örök érvényű, lezárhatatlan vita, ami mindig is el fogja gondolkodtatni az ember. Vajon Júdás valóban olyan gyarló ember volt, ahogy azt a hittan órákon tanították? Vajon tényleg gonoszság, vagy kapzsiság, esetleg irigység vezérelte? Vagy talán ő is csak áldozat? Egy báb Jézus, vagy sokkal inkább Isten kezében?
Ezekre a kérdésekre próbálnak választ adni a különböző feldolgozások, amelyeket igyekszünk minél részletesebben feltárni a későbbiekben.
2010. június 15., kedd
Jesus Christ Superstar - 1973
Hamarosan bővebb írásokkal jelentkezünk a musicalfilmmel-színpadi adaptációkkal kapcsolatban, addig is egy kis emlékeztető a 73-as kezdetekről.
A Jézus Krisztus Szupersztár (Jesus Christ Superstar) egy 1973-as Oscar-díjra jelölt musicalfilm, amely a Tim Rice és Andrew Lloyd Webber által rendezett azonos című rockopera adaptációja. A filmet Norman Jewison rendezte, a két főszereplőt, Ted Neeleyt és Carl Andersont 1974-ben alakításukért Golden Globe-díjra jelölték.
A film Jézus Krisztus életének utolsó pár napját mutatja be, modern látványvilág és képi eszközök segítségével, Júdás tragikus alakjára összpontosítva.
A film zenéje 1973-ban jelent meg bakelitlemezen az MCA Records gondozásában. 1993-ban és 1998-ban CD-n is újra kiadták.
Szereplők
* Ted Neeley – Jézus Krisztus
* Carl Anderson – Iskarioti Júdás
* Yvonne Elliman – Mária Magdolna
* Barry Dennen – Poncius Pilátus
* Bob Bingham – Kajafás
* Josh Mostel – Heródes
* Kurt Yaghjian – Annás
* Philip Toubus – Péter
* Larry Marshall – Zelóta Simon
Forrás: http://wikipedia.org
Üdvözlés
Ez a blog azzal a céllal jött létre, hogy Andrew Lloyd Webber méltán híressé vált musicaljéről információkat, gondolatokat közöljön. Terveinkben szerepel a különböző előadások összegyűjtése, elemzése, valamint a szeptemberben a Madách Színházban bemutatandó új változat végig követése.
Kellemes böngészést!
Rana és Niki
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)