2010. június 23., szerda

Jézus Krisztus Szupersztár (1987) - Szegedi Nemzeti Színház

Kétségtelen, hogy ez az előadás csak újdonságának erejével vonzotta be a közönséget, mert az előadók közül csupán Varga Miklós nyújtott emlékezeteset ebben a feldolgozásban. Igaz, véleményemet csupán egyetlen régi videofelvételre alapozhatom.
Ennek a változatnak a különlegessége, hogy a főszereplők mellett két női táncos jelképezik a jó és a rossz hadakozását az emberi lélekben. Ezzel együtt összességében is azt kell mondanom, hogy nagy hangsúlyt kaptak a táncosok a produkcióban.
Varga Miklós, mint Jézus... nos kétségtelen, hogy hangilag tökéletes erre a karakterre. Gyönyörűen karcos, erős, határozott hangszín, a falzettek fantasztikusan, kitörően szólnak. Kétség kívül őt nevezném egyik legkedvesebb Jézus-színészemnek, ha nem lenne olyan alacsony, mint amilyen. Normál esetben ez nem jelent túl nagy problémát, de gyakorlatilag ebben az előadásban nála mindenki, még Mária Magdolna is magasabb. AZ összes apostol, tanítvány, csőcselék, mindenki magasabb. Így hiába a kitörő, tiszteletet parancsoló hang, olyan, mint egy kis méregzsák, egy pattogó bolha. Tényleg távol álljon tőlem, hogy elítéljem emiatt, hiszen évekig nagy kedvencem volt Varga Miklós, de ehhez a karakterhez számomra sajnos nagyon nem passzolt a magassága. Tökéletes hang, tökéletes játék, de egy olyan fizikai adottság, amin nem igazán lehet segíteni. Mondhatni, ez az egyetlen komoly hibája.
Ami a többi szereplőt illeti, bevallom töredelmesen, hogy Mikin kívül mást nem ismertem fel a felvételen. Valahogy mindegyikükben a vidéki színház azt a sajnálatos, tipikusnak nevezhető momentumát látom, hogy címszerepbe hívnak egy nagy nevet, a többieket pedig hazaiakkal pótolják. Ami vagy nagyon jól sül el, vagy nagyon nem. Ez esetben egy kellemesen közepes előadást eredményezett, mivel Jézus kivételével mindenki tisztességesen elénekli a szerepét, de többet nem tud hozzáadni. Júdásunk sajnos hiába próbál erőteljes karakterré válni, nincsenek kellő hangi adottságai hozzá. Bár egy erős, reszelős baritont szólaltat meg, de sok helyen hamis és sokkal inkább üvölt, semmint énekel. Mária Magdolna abszolút jellegtelen. Szépen, tisztán énekel, de semmi több. A főpapok rendkívül nevetségesek. Főleg, mivel jól láthatóan kézi mikrofonba énekelnek, eltérően a többi szereplőtől, és folyton a mikrofon vezetékén bukdácsolnak keresztül. Persze ez a technika hiányát mutatja, nem feltétlen egy rossz rendezést. Amit még pozitívumként megemlítenék, az egy új karakter megjelenítése. Persze nem szól, nem énekel, de ott van végig Szűz Mária, Jézus anyja. Ez számomra teljesen új gondolat (még ha 20 évvel ezelőtti is) és azóta sem láttam ilyet. Szerintem jó ötlet.
A színpadtechnikából úgy gondolom sokkal többet ki lehetett volna hozni. Egy nagyszerű forgó színpaddal rendelkeztek, ám a díszlet olyannyira szegényes lett, hogy még eklektikusnak is kevés. Egy lépcsősor, ami félkörívben laposodik el. Gyakorlatilag ennyi.
A jelmezek abszolút a korhűségre törekedtek (kivéve a két táncos lányt, akik végig vörös, illetve arany testhezálló kezeslábasban mozog). Itt is az nyilvánul meg, hogy minél alacsonyabb költségvetésből megoldhassák. Lehet, hogy ráfoghatjuk ezt a Krisztusi idők szegénységére, de nem vennék rá mérget.
Összességében ez egy vidéki színháznak közepes előadása, amiben Varga Miki nagyot alakított, és számomra gyakorlatilag ő teszi kicsit is érdekessé az előadást.

2010. június 17., csütörtök

Jesus Christ Superstar - 1973

A magyar kezdetek

Magyarországon a Szupersztár kezdetét nagyrészt mindenki Sasvári Sándorhoz köti. Ha voltak is előtte bemutatók, nem igazán maradt fenn a musical világ tudatában.

1986-ban került sor az ominózus bemutatóra a Szegedi Szabadtéri Játékok keretein belül a Rock Színház akkori társulatának játékával. Sasi mellett olyan nevek jelentek meg még a címlapon, mint Vikidál Gyula, Makrai Pál, Gregor József, Deák Bill Gyula, Csuha Lajos, Bardóczy Attila, Meződi József és még sorolhatnám. Mindannyiuk későbbi pályáját meghatározta ez a premier. A rendező Szikora János volt. A nagy sikerre való tekintettel az előadás később megjelent cd-n is. Kétségtelenül nagy mérföldkő volt ez Webber darabjának magyar bemutatói sorában.
Ezt követően persze sorra került a vidéki színházak és társulatok repertoárjára, és mind a mai napig látnak benne újat és megformálandót. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a következő színházi évadban a Madách Színház mellet a Szolnoki Szigligeti Színház is műsorára tűzte a musicalt.
Na de térjünk vissza a korábbi bemutatókhoz...


Sasvárit követte mondhatni a pályán Varga Miklós 1987-ben, aki bár még színházi pályája kezdetén volt, de az István a király rockopera kellő alapozást jelenthetett számára, hogy belefogjon ebbe a külföldi sikerdarabba. Bár némileg szokatlan összhatást keltett, hogy Jézus némileg alacsonyabb híveinél, mégis amint rápirít apostolaira: "Miért kell ezt tudnotok!" - biztos, hogy senki nem látta Varga Miklós Jézusát többé alacsonynak. Elementáris, kemény megváltóként lépett színpadra és könnyedén vette a Getshemane embert próbáló falzettjeit is. Tiszteletre méltó előd mindenképpen. Alapvetően ott emelhető különbség közte és Sasvári között, hogy hangjuk teljesen más színezetet adott az adott darabnak. Sasvári előszeretettel alkalmazott (és a mai napig is így tesz) hajlításokat, telített, öblös hangja szándékos elcsuklással adott érzelmi töltetet, míg Miki inkább reszelősebb, keményebb, csattanósabb karaktert formált meg hangszálaival.


A következő, aki időben őket követi Csengeri Attila. Ő '90 és '95 között játszott a Rock Színházban és ez idő tájt kapta meg először ezt a főszerepet. Később, alig öt év elteltével ismét színpadra állhatott Jézusként, még pedig a Pécsi Nemzeti Színházban, 2000 őszén. És ami Attila tehetségét és időtlenségét is jól mutatja, hogy a szeptemberi Madách bemutatón is ő lesz az egyik szereposztás messiása, továbbá a szolnoki darabba is hívták játszani ugyan csak a főszerepet. Hangjának erőteljes és sok színű tónusai mindenképp lenyűgöző előadásmódot garantálnak.

Attilát követi az időben Szomor György, aki 1999-ben játszott ebben a szerepben. Az előadás érdekessége még, hogy olyan nagy nevekkel lépett színpadra, mint Serbán Attila, aki azóta Simon szerepéből Júdássá nőtte ki magát (szeptembertől ismét ezt a szerepet játssza), vagy Dolhai Attila, aki akkoriban még csak Annás főpap szerepében énekelhetett.

Itt megjegyezném, hogy Feke Pál is először ebben a szerepben találkozott a JKSz-el 2000-ben, majd később ő is címszereplővé vált először 2003-ban, majd a szeptemberi Madách-variációban is első szereposztásként.


Szomor Gyurival mint egy egy időben kezdte el játszani Jézust Bot Gábor is, aki 2001-ben kapta meg a karaktert és ami az érdekessége a dolognak, hogy mellette Júdást elődje, Gyuri játszotta. Többek szerint jobban állt neki ez a szerep, mint a megváltóé. Bot Gábor alakítása leginkább Varga Miklóséhoz hasonlítható. Kemény, határozott vezetőt mutat, erőteljes hangokkal megspékelve. Ahogy Csengeri Attilánál, nála is meg kell említeni, hogy ősztől ismét színpadra lép Jézus képében, a Szolnoki Szigligeti Színházban.


És ezzel el is értünk napjainkhoz. Biztos, hogy sok név kimaradt a felsorolásból, de ők azok, akik olyan sikerre vitték az előadást, hogy arra évek távlatából is emlékezünk. A kérdés az, hogy mi újat tud még mutatni ennyi féle-fajta feldolgozás után a Madách, illetve a szolnoki színház?!

2010. június 16., szerda

Jézus Krisztus Szupersztár (2000) - Szupersztár

Jézus Krisztus Szupersztár (2000) - Júdás dala

Jesus Christ Superstar - 2000

A következő film adaptáció 2000-ben készült el, Gale Edwards és Nick Morris rendezésében. A főszerepeket ezúttal Glenn Carter és Jérôme Pradon játszották. Utóbbi több musical színpadi változatában is feltűnt már a WestEnden, illetve a Broadway-on. A 2000-es változat egész más környezetbe helyezi a musical szereplőit. A filmtechnika fejlődését és talán a nagyobb anyagi hátteret kihasználva itt már sokkal színesebb és sokoldalúbb díszleteket és jelmezeket láthatunk. Igaz, a jelmezek nagy része abszolút a mindennapokból lett kiemelve.

Júdás a nyitányban, illetve a "Heaven On Their Minds" rögtön kapcsolatot teremt a nézővel, ugyanis hosszabb ideig kifejezetten a kamerába énekel. Ezután megjelenik Jézus, aki kinézete alapján inkább hasonlít napjaink loboncos hajú szépfiúira, semmint a megváltóra. A kettejük közti konfliktus mindenesetre már itt egyértelműen kimutatkozik. Júdás egyértelműen mesterének énekel, aki hol türelmetlenül hajtja odébb, hol elgondolkodva, döbbenten tekint rá. Aztán jönnek az apostolok, a '90-es évek lázadói. A szokásos rajongás a tanító irány, ebben semmi új nincs. Talán csak annyi, hogy a jól ismert jézusi kitörés: "Why should You want to know..." nagyon lapos, és "langyos". Ez adódhat Glenn Carter személyiségéből, de a rendezésből is. Hozzá képest Júdás mindenképpen kemény, férfias karakter, sokkal inkább irányító, mint ő. A jól ismert amerikai stílus is érvényesül: kell néger a filmben. Ezúttal Mária Magdolna és némelyik apostol az, illetve Pilátusban is van egy kis afrikai vér. Ez egyáltalán nem baj, sőt, a tipikus néger énekhabitus sokat segít a karaktereken.
A főpapok kissé mátrixos beütésűek lettek. Simon nagy szólója pedig egyértelműen egy utcai bandaháborúvá vált. Érdekes felfogás, nem elvetendő, bár kétségtelen, hogy ezáltal Jézus ténylegesen egy szekta vezetőjévé válik.
Pilátus kifejezetten őrült karakterré alakul a végére, Fred Johanson ijesztő külsője erre teljes mértékig rásegít.
Heródes pedig a megtestesül musical karakter. Pálcával és a Chicagoból szalasztott táncos lányokkal lépked a fényárban úszó, villogó "Herod" felirat előtt. Pozőr, úgy ahogy van.
Összességében azt mondanám, hogy az egész egy nagy őrültek háza, és az egyetlen ép ember Júdás. Ő végig tisztán lát, próbálja Jézusnak is megmutatni az elfajult helyzetet, de ő kényelmében nem vesz észre semmit. Júdás egy eszméért küzd, ami már nem él sehol, csupán az ő fejében és balgaságára rossz emberekhez folyamodik segítségért.

Ahogy minden Jézus Krisztus Szupersztárban, ebben is a "Superstar" című dal a csúcspont.(Persze az előző variációkban a Getshemane-t is ide sorolhatnánk, de véleményem szerint ebben a feldolgozásban semmiképp) Júdás, mint a reális világ gúnyos küldötte immár a túlvilágról tér vissza fényűzésben, hogy megmutassa a szenvedő Jézusnak, mennyire eltévelyedett és talán nem is érte meg az egész. Számomra az egyik legjobb pont az, mikor a kereszt alatt leroskadó Jézusnak egy Bibliát mutat Júdás. "Tessék, ez fog történni" -arccal. És ami igazán összetetté teszi ezt a dalt, hogy miközben Júdás gyakorlatilag mestere arcába dörgöli az igazságot, fel-feltűnik benne a régi jó barát és az arcán látszik a szánalom Jézus iránt.


Számomra rendezést illetően ez a feldolgozás jobb, mint az első film, de Glenn Carter Jézusa gyenge, erőtlen és üres. Egy nyafogó nyápic. Ezért nem nevezném kedvencnek.

Jézus Krisztus Szupersztár (1973) - Az utolsó vacsora

Jézus Krisztus Szupersztár (1973) - a film

A Jézus Krisztus Szupersztár című musical nem csak a zenés színházban jelentett mérföld követ, hanem egészen más értelmezésnek adott hangot Jézus és követői, főleg Júdás kapcsolatában. Júdás sokkal emberközelibb, tehetetlenebb karakterré vált és alapvetően ha az ember végignézi a darabot, azt szűri le, hogy tulajdonképpen nem is az ő hibája az árulás. Ő csak egy eszköz. Ez a gondolat volt az, ami a 70'-es években felkeltette a figyelmet erre a filmre. Főleg, hogy a történet tulajdonképpen egy lázadó csoportot mutat be, egy sor fiatalt, akik eljátsszák a történetet. A helyszín sem egészen bibliai, egy kő sivatag tulajdonképpen, ahol kezdetleges díszleteket alkalmaznak (kivétel talán Heródes "udvara", ahol egy konkrétan kiépített úszómedence látható). A jelmezek is inkább tükrözik a kor hippi divatját, itt-ott megspékelve némi bibliai-szerű ruhadarabbal. Alapvetően nincs nagy hangsúly a kinézeten, vagy a külsőségeken, sokkal inkább a mondanivaló a lényeg. Aki ezt képes belelátni, már élvezheti is Webber csodás művét.
Az, ami igazán megmozgatja a mai napig a rendezők fantáziáját ebben a musicalben, mindenképpen Jézus és Júdás kapcsolata. Ez egy olyan örök érvényű, lezárhatatlan vita, ami mindig is el fogja gondolkodtatni az ember. Vajon Júdás valóban olyan gyarló ember volt, ahogy azt a hittan órákon tanították? Vajon tényleg gonoszság, vagy kapzsiság, esetleg irigység vezérelte? Vagy talán ő is csak áldozat? Egy báb Jézus, vagy sokkal inkább Isten kezében?
Ezekre a kérdésekre próbálnak választ adni a különböző feldolgozások, amelyeket igyekszünk minél részletesebben feltárni a későbbiekben.

Jézus Krisztus Szupersztár (1973) - Júdás dala

2010. június 15., kedd

Jesus Christ Superstar - 1973

Hamarosan bővebb írásokkal jelentkezünk a musicalfilmmel-színpadi adaptációkkal kapcsolatban, addig is egy kis emlékeztető a 73-as kezdetekről.

A Jézus Krisztus Szupersztár (Jesus Christ Superstar) egy 1973-as Oscar-díjra jelölt musicalfilm, amely a Tim Rice és Andrew Lloyd Webber által rendezett azonos című rockopera adaptációja. A filmet Norman Jewison rendezte, a két főszereplőt, Ted Neeleyt és Carl Andersont 1974-ben alakításukért Golden Globe-díjra jelölték.

A film Jézus Krisztus életének utolsó pár napját mutatja be, modern látványvilág és képi eszközök segítségével, Júdás tragikus alakjára összpontosítva.

A film zenéje 1973-ban jelent meg bakelitlemezen az MCA Records gondozásában. 1993-ban és 1998-ban CD-n is újra kiadták.

Szereplők

* Ted Neeley – Jézus Krisztus
* Carl Anderson – Iskarioti Júdás
* Yvonne Elliman – Mária Magdolna
* Barry Dennen – Poncius Pilátus
* Bob Bingham – Kajafás
* Josh Mostel – Heródes
* Kurt Yaghjian – Annás
* Philip Toubus – Péter
* Larry Marshall – Zelóta Simon

Forrás: http://wikipedia.org

Gethsemane by Steve Balsamo

Üdvözlés

Ez a blog azzal a céllal jött létre, hogy Andrew Lloyd Webber méltán híressé vált musicaljéről információkat, gondolatokat közöljön. Terveinkben szerepel a különböző előadások összegyűjtése, elemzése, valamint a szeptemberben a Madách Színházban bemutatandó új változat végig követése.
Kellemes böngészést!
Rana és Niki